BCE_Terepmunka_naplók_a_karanténból_2020/tavasz

Napokra lebontva gyűjtöttem össze, hogy mit tapasztaltam a járvánnyal kapcsolatban. A helyzet komolyságát február végén, március elején kezdte az emberek többsége felfogni, de akkor is inkább csak úgy, hogy más országokban zajlik, nekünk még nincs mitől tartanunk. 3.9. Ethnic Economy óra, aránylag kicsi csoport, barátságos légkör. Mindenkitől megkérdezte a török-finn tanárnő, hogy az országunkban van-e komoly probléma és elmesélte, hogy az egyetem kéri a tanárokat, hogy ne utazzanak külföldre, de ők ugye külföldi diákokat tanítanak szóval nem igazán látja értelmét ennek a kérésnek, hiszen mi, diákok nyugodtan mehetünk haza és vissza Finnországba. 3.10. Olasz nemzetiségű tanárnő úgy mutatkozott be, hogy Olaszországból jött, de ne féljünk, mert nem most. Elmondta, hogy a hazájában karanténban vannak az emberek és hogy körülbelül 1 hete értette meg a többség, hogy komoly a probléma, majd hirtelen egy „hagyjuk is” felkiáltással elkezdett az oktatásra koncentrálni és több szó a kor...

Ki kell takarítani? Régen lakott ház? Honnan lesz étel? Nem láthatom a családom? Idekökltözik a kutyám? Sokhelyről jött lakótársak? Nincs kókuszkrém a boltban? És konzerv sem? Vissza kell fizetni az ösztöndíjat? Igazolások, számlák? Nincs kihez fordulni? Mennyit?! Esik a hó. Csak nyári ruha van nálam? Családi dráma? Nincs idő feldolgozni? Szeretnék online órán részt venni a Corvinuson? A tanárok megengedték? Adminisztratív eljárás? Megakadályozhatjáááááák?? Színház világnapja színház nélkül? Jaj? Van, ami  (valami) mégis hiányzik? Itt mindenki pánikol? És ez most mind új? Kinek tudok segíteni? És hogyan?

Szerdán elindulok Thaiföldre! - Határoztam el vasárnap, mikor Vietnám egyre több körzete teljes lezárás alá kerül, a múzemok, hostelek, bárok, turisztikai látványosságok, templomok és pagodák nem nyitnak ki, nyugatiként leszállítanak a buszról, csak elvitelre kérhetsz ételt. Nem néznek rád. Már világossá vált, európai útlevéllel nem fogok tudni visszajönni az országba, ezért minden holmimat vinnem kell magammal. Nem baj, 3 hétig utazom, egy bangkoki barátomnál hagyom a hátizsákom, az egyetemi óraim online lesznek. Utána haza.  Hétfői hírek. Elkezdték izolálni Indonézia szigeteit. Kedden-szerdán radikális szigorítások várhatóak Thaiföldön - füles. Törlik a járatokat, automatikus karantén, maszk viselete kötelező. Szabályszegőknek börtön jár. Magyarország bezárja repterét. (?) Felhívnám a magyar külképvieletet - nagykövetség hetek óta zárva a vírus miatt, home office. Jelentkezem online konzuli védelemre Vietnámban, Thaiföldön.  Baráti segítség, kapcsolati háló, társad...

       Február 19-én elmentem a csodás lakótársammal, Bailey-vel és egy még csodásabb új barátnőmmel, Claudiával meglátogatni a helyi nagyobb bevásárlóközpontot, a Prisma-t. Nagyon élveztük a bolt sokszínűségét, mert ott aztán igazán mindent lehet kapni, élelmiszertől sífelszerelésig mindent.       Találtunk egy standot mindenféle finn kiegészítőkkel, mint karneváli kalap,sapka, napszemüveg, finn zászló, konfetti vagy műanyag tapsoló kis izéke. Claudiával, aki olasz, mindketten megállapítottuk, hogy Finnország is készül a farsangra és teljesen természetes, hogy a boltok is fel vannak már készülve az eseményre.  Mindeközben Bailey, az amerikai lány csak pislogott, hogy miről beszélünk, mert ő még soha életében nem hallott ilyenről és azt sem tudta mi az az eldobhatós papírguriga, amire azt mondjuk konfetti. Claudia ismerte, viszont ők azt nem eldobni szokták, hanem fújni. Mindegy.  A biztonság kedvéért megkérdeztem később a ...

   Az új emberekkel való ismerkedés könnyebb dolog az Erasmus alatt, mint azt korábban gondoltam. Mindenki nagyon nyitott és ugyan úgy egyedül van, mint a másik és egy idegen országban van ismeretlen környezetben. Ezért is érthető ez a nyitás mindenki más felé, aki hasonló cipőben van. ennél egy nagyobb összetartó erő van, ha egy országból is származó, vagy egy anyanyelvet beszélő emberekről van szó. Legnagyobb számban itt spanyolok, franciák, németek és argentinok vannak, akik nagy baráti társaságokat alkotnak és általában idejük nagy részét együtt töltik. Persze másokkal is barátkoznak, de jellemzően egymással. Meglepetésemre nem én vagyok itt az egyedüli magyar, sőt kis országunkhoz képest sokan is vagyunk. A nyelvi órákon találkoztam egy lánnyal, aki nem mellesleg a Corvinus hallgatója is és egy fiúval, aki Szegeden tanul. Továbbá egy másik magyar lánnyal is összebarátkoztam, akit lakótársamon keresztül ismertem meg. A ’Clothes on films’ nevű tanórán pedig, szintén megis...

Csakúgy mint a világ több részén, Skóciában is felütötte a fejét a koronavírus. Az első megbetegedésekről még február közepén lehetett hallani, ha pontosak az információim Edinburgh városában találtak 2 fertőzött beteget. Eddig nem igazán jellemezte a Skót embereket semmilyen pánik, nem volt jellemző hogy kifosszák a boltokat vagy elfogyjanak a kézfertőtlenítők. Most március elején azonban rohamosan elkezdett nőni az egyesült királyságban a koronavírussal fertőzött betegek száma, egyes hírportálok arról írtak, hogy 1500 megbetegedés van csak Londonban, és a héten Glasgow-ban is találtak két egyetemistát, akik feltehetően koronavírussal fertőzöttek meg. Mivel Glasgow 10 km-re található Paisley-től, ahol a campus-om is található, naponta kapok emaileket az egyetemtől arra vonatkozóan, hogy amint bármilyen egészségügyi panaszunk jelentkezne, vagy ismeretségi körünkből bárki elkapná a koronavírust, azonnal értesítsük telefonon az erre a célra kijelölt orvost, illetve a nemzetközi diákokat...

Egy ilyen félév sok egyedülléttel jár, erre előre fel kellett készítenem magamat. Más magyarra két hétig biztosan nem számíthatok, akik azután jöttek, azok is másik campusra. Első találkozásomra a reptérre érkezve kerül sor; távoli angol rokon vár, aki bár magyarul nem beszél, sok ismerős nevet tud felsorolni a nagycsaládból, vannak emlékei Budapestről, ettől hazainak érződik. … Leendő angol és francia lakótársaim autóval jönnek értem a központba; a szállásig kötetlenül beszélgetünk. Este teszünk egy rövid sétát a környéken, jön velünk a kutya is. Szóba kerülnek a sorozatok/könyvek/filmek, amiket mind szeretünk, ki mivel foglalkozik, milyen idő szokott lenni januárban, merre vannak a közeli üzletek és hogy elég hosszú-e az ágy a szobámban. Másnap bemegyünk a központba, megmutatják az egyetem épületét. Közös kávézás egy régi templomból átalakított pub-ban, bevásárlás Primarkban. Lábujjhegyes első hetek; még ki kell tapasztalni, mik a szokások, hogyan zavarom ...

Ezt a bejegyzést egy elnézést kéréssel szeretném kezdeni, mert nem tudok csupán 5 képnél kevesebbet kiemelni, ahhoz túl sok minden vesz körül. Rögtön az első képről azt tartom érdemesnek elmondani, hogy ez egy befagyott folyócska, aminek azt hiszem köze van ahhoz, (legalábbis ha jól emlékszem és nem vertek át) hogy Joensuu angolul annyit tesz "river's mouth". Ez a folyó végig kíséri minden napomat, bárhova is megyek, mert az összes busz annak a mentén vezet a központba. Ha meg nem a központ felé megyek, akkor valószínűleg az egyik kis szigetére sütögetni a többi erasmusos diákkal. A busz járatokra kitérve annyit mondanék, hogy ennél jobbak már csak akkor lehetnének, ha nem csak fél óránként járnának. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy legtöbb esetben 3 buszjárat közül is választhatok, hogy melyikkel menjek egyetemre. A buszok tiszták és ami még ennél is jobb, hogy mindegyiken van egy kis tároló az elhagyott kesztyűknek,sapkáknak, egyebeknek. Lenyűgöző. Felszállás...

Miután megérkeztem Paisley-be január 6.-án, nem sokáig "unatkoztam".  Az itteni Erasmus koordinátor, Vanesa, egy nemzetközi délutánt szervezett nekünk, ahol találkozhattunk a többi Erasmusos hallgatóval a világ minden tájáról. Készültek nekünk jellegzetes skót ételekkel és italokkal is. Érdekes volt tapasztalni, hogy itt Skóciában az egyik nemzeti étel, a Haggis, nagyon hasonlít a Magyarországon is sokak által kedvelt hurkára, egyedül az alakja más. Megkóstolhattuk továbbá az IRN-BRU nevű italukat is. Érdekesség, hogy Skócia az egyetlen olyan ország a világon, ahol a saját, helyi gyártású italukból többet adnak el, mint az olyan nagy italmárkákból mint a Coca-Cola vagy egyéb italokból. Az Erasmusos kordinátor még viccelődött is, hogy onnan lehet felismerni a helyieket a nem helyiektől hogy IRN-BRU van a kezükben reggel-délben-este. Később este elmentünk vacsorázni a többi Corvinusos Erasmusos barátommal, és hamár az Egyesült Királyságban vagyunk, kipróbáltuk a Fish and Chips...

A koronavírus jelei:        Ebben a témában eléggé érintettnek érzem magam, hiszen a vírus Európai gócpontja Olaszországban van. Múlthét vasárnapig, mikor is kirobbant a hír, hogy Olaszországban elkezdett terjedni a vírus és városokat zártak vesztegzár alá, nem nagyon érzékeltem semmit az egészből. Csak, mint korábban is említettem az idefelé vezető repülőutamon nagyobb számban hordtak az utasok arcmaszkot. Aztán az első eltöltött heteimben feledésbe merült az egész vírus és a környezetemben senki sem foglalkozott vele, néhány arcmaszkot viselő turistán kívül nem tapasztaltam mást. Aztán, ahogy eljött a múlt hét vasárnap ez lényegesen megváltozott. De nem is a kinti életemet érintve, mert furcsa módon itt Rómában ez után sem tapasztaltam óriási felfordulást, viszont ez már nem mondható el az otthonról, Magyarországról, ahol a kitörő pánikot itt is érzékeltem. Ez valószínűleg a médiának volt köszönhető, hiszen más cikket a koronavíruson kívül nem is lehetett talá...

Koronavírus jelei Amikor kijöttem Norvégiába, meg sem fordult a fejemben, hogy bármi olyan történhet, ami ennyire felkavarja az egész világot. Aztán egyszer csak kitört a hír, hogy a koronavírus pusztít Kínában, majd pedig pár hét alatt Európába is megjelentek az első fertőzöttek. Persze, ez nagyon súlyos, és engem is félelemmel tölt el, de igyekszem szűrni az információkat, hiszen a média kellőképpen torzít, és túloz….Jelenleg 19 a koronavírus által fertőzöttek száma Norvégiában, de feltehető, hogy ez már növekedett. Engem akkor riasztott meg ez a tény, amikor kiderült, hogy két beteget is abban a kórházban kezelnek, ahol a lakótársam dolgozik. Így mindannyian igyekszünk odafigyelni arra, hogy kellőképpen tisztítsunk mindent, főleg az evőeszközöket, tányérokat, és egyéb dolgokat, amiken osztozunk a konyhában. Nem sokkal az után, hogy regisztrálták Oslóban a betegeket, egyre több helyen felhívták a figyelmünket a prevencióra. Számos e-mailt kaptam az otthoni, és a kinti e...

Ismerkedés, barátkozás Oslóban Amikor megérkeztem, már az első naptól fogva úgynevezett ’buddy csoportok'-ba szerveztek minket az itteni diákok, akik azért feleltek, hogy az újonnan érkezetteket segítsék beilleszkedni az oslói egyetemi közegbe az első pár héten. Ennek érdekében mindenféle programokat, bulikat, és kirándulásokat szerveztek ( néha még most is hirdetnek meg utazásokat ) az újak számára. Teljesen pozitív csalódásként ért, hogy mennyire segítőkészek, és nyitottak voltak felénk a vezetők, sőt, rengetegszer volt rá példa, hogy maguktól odajöttek hozzánk, erasmusos, nem norvég diákokhoz ismerkedni, kérdezgetni. Gondoltam ez mennyire szuper, biztos rengeteg norvég barátom lesz, és abszolút össze voltam zavarodva, hogy miért mondogatta mindenki azt, hogy a skandik távolságtartók. De be kell valljam ez nem tartott sokáig, ahogy vége volt az orientációs hétnek, mindenki lassan kezdte megtalálni a kis baráti körét, és többé a norvég diákok sem velünk voltak, hanem a kis ...