Joensuu, terepbejárás

Ezt a bejegyzést egy elnézést kéréssel szeretném kezdeni, mert nem tudok csupán 5 képnél kevesebbet kiemelni, ahhoz túl sok minden vesz körül. Rögtön az első képről azt tartom érdemesnek elmondani, hogy ez egy befagyott folyócska, aminek azt hiszem köze van ahhoz, (legalábbis ha jól emlékszem és nem vertek át) hogy Joensuu angolul annyit tesz "river's mouth". Ez a folyó végig kíséri minden napomat, bárhova is megyek, mert az összes busz annak a mentén vezet a központba. Ha meg nem a központ felé megyek, akkor valószínűleg az egyik kis szigetére sütögetni a többi erasmusos diákkal. A busz járatokra kitérve annyit mondanék, hogy ennél jobbak már csak akkor lehetnének, ha nem csak fél óránként járnának. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy legtöbb esetben 3 buszjárat közül is választhatok, hogy melyikkel menjek egyetemre. A buszok tiszták és ami még ennél is jobb, hogy mindegyiken van egy kis tároló az elhagyott kesztyűknek,sapkáknak, egyebeknek. Lenyűgöző. Felszállás minden alkalommal az első ajtón.

A szállásommal olyan szerencsés vagyok, hogy ha már a harmadikon lakok és sokat kell lépcsőznöm naponta, a buszmegálló extrém közel van.

Ahogy a képen is látható, ott egy buszmegálló. Az én szállásom e mögött a ház mögött van, de gondoltam ez a kép is megteszi, mert pontosan ugyan így néz ki és így érzékelhető, hogy mennyire jó helyen van az a megálló. Ezen a lakótelepen minden háznak ugyan az a kapu kódja, ami néha előny, ha csak át szeretnénk ugrani valakihez, de ha épp a telefon ügyfél szolgálatával beszélek fél órája és a harmadikon veszem észre, hogy majdnem otthon vagyok, csak épp egy háztömbbel odébb, akkor nem annyira mondanám előnyösnek. Minden háztömbben található egy szauna és egy közös mosoda részleg a földszinten.  Azon a ponton pedig, ahol a naplemente látható, van egy csodálatos jégpálya korcsolyázásra, mellette egyéb kisebb-nagyobb hokipályákkal, amik a közelben lévő általános iskolához tartoznak.

Ide is rendszeresen járok, ezért tartottam csak említésre méltónak. Itt az egyik korcsolyázásunk alkalmával, volt szerencsénk találkozni pár 10 éves körüli kislánnyal, akik a legnagyobb meglepetésemre, kezdő szinten, de beszéltek angolul és nagyon örültek, hogy gyakorolhatnak rajtunk, miközben elmesélték milyen óráik vannak és hogy amúgy fél 1-kor ők már rég végeztek a sulival mára. A szállásra visszatérve, 3 hálószoba található az osztott lakásunkban, egy közös fürdőszoba, fürdő és wc. Külön fizetnünk kell havonta azért, hogy nekünk előre berendezett lakáshoz volt szerencsénk. Kiderült, hogy a legtöbb itteni erasmusosnak nincs se mikrója, se fagyasztója a hűtő aljában és a vízforraló is ritkaság, úgyhogy továbbra is fenn áll a tény, hogy szerencsések vagyunk 3-an a szállásunkkal. A lakás legjobb része nem kérdés, hogy a konyha. 

Ezt a képet akkor csináltam, amikor épp bemutattam az amerikai lakótársamnak és egy új olasz barátnőmnek, hogy milyen egy magyar vacsora. Nem mondanám, hogy egyszerű nokedlit szaggatni szaggató nélkül, de finom volt. Következő lényeges terepbejárási helyszín nem más, mint maga az egyetem. University of Eastern Finland, fél órára vagy háromnegyedre található a szállástól. Ez busz függő. Az egyetemnek két kampusza is van, a másik Kuopioban található. Joensuuban tanulásra kijelölt épületeikből van vagy 8. Ezek közül  a leggyakrabban látogatott épületek általam az úgynevezett Carelia, Educa, Aurora,Agora és Metria. Az Educában találhatóak a mindenféle hangszerek, végtelen mennyiségben, oda bármikor elmehet az ember gyakorolni vagy csak szórakozni pár baráttal, akik szintén értenek a hangszerekhez. Careliában található az ebédlő és a könyvtár. A könyvtárnak rengeteg pihenési felületet biztosítottak különféle puffokkal, ablakra néző fotelekkel, kabin székekkel.

A könyvtári rendszer viszont már kisebb nagyobb nehézségeket okozott, mert az első könyvem kikölcsönzése nagyjából 20 perc keresést vett igénybe, mire  fel kellett adjuk a büszkeségünk és segítséget kellett kérnünk a könyvtárostól, aki egyébként tudott annyit magyarul, hogy "jó napot!". A könyvtári kártyám megszerzése pedig egy másik történet volt, de a lényeg, hogy vagy 2 hétbe telt, míg másnak megközelítőleg 3 napba. A tanárokkal való kommunikációhoz még év elején mindenki választhatott egy új iskolai e-mail címet és (a személyes felkereséseken kívül) azon keresztül kell kommunikálni, ha bármit is szeretnénk. Rengeteg épület van, rengeteg folyosóval és folyosón belüli folyosóval, úgyhogy nem egyszerű kaland megtalálni az éppen keresett tanárt. A mosdók tiszták és mindig van wc papír, néha még extra csap is a mosdófülkén belül. Amit a legjobban értékelek az egész mosdó szerkezetben az az, hogy papír kéztörlők helyett valami vékony törölköző anyagot lehet kihúzni a gépből, bele kell törölni a kezünk és magától behúzza a gép az elhasznált papírfelületet, így valószínűleg csak kimosni kell a gurigát időről időre és ez igazán okos ötlet véleményem szerint. 

A képem épp egy elromlott egyedet demonstrál, de így jobban látszik talán, hogy milyen anyagból van. A lelógó végének a gépbe kéne visszaérnie, hogy magától feltekerhesse. Elbűvölő. Az utolsó dolgot hagytam legutoljára, mert úgy gondolom a legjobb helyszínnel érdemes zárni egy terepbejárást. Ez a terep nem más, mint az ebédlő. Minden nap más menü van, mindenféle igénynek megfelelően. Ez nagyjából 2 eurót vesz igénybe és a fejadagokon túl annyi salátát szedhet magának az ember, amennyit csak jónak lát, ez mondhatni felér egy "all you can eat" étteremmel, mert kenyeret is bátran lehet fogyasztani kíséretként, amihez mindig biztosítanak vajat, margarint és valami extrát, mint például pesto-t vagy humuszt. Jobbra található az Auróra épület, szemben pedig a Carelia. Mindegyik épületben van egy étterem is, diák kedvezménnyel.